Ma 35-öt jöttem... Este 7-kor értem ide... Az reggel 8-tól brutto 11 óra...
Amikor megérkeztem, a hospitalero (szállásadó)
megnézte a credencialomat (zarándokútlevél), és amikor látta, melyik országból
jöttem, megszólalt: Isten hozott! (Igen, magyarul! Szerintetek mit éreztem?)
Tényleg csak ő lehetett (név szerint: Isten), mert
most úgy érzem, meghalok a fáradtságtól.
Monte del Gozo azt jelenti: Örömök hegye. Nagyon nehéz volt elérnem, ahogy eddig mindig életemben...
Viszont az a jó hír, hogy most, hogy itt vagyok,
nagyon sokszor tudok visszamenni rá. :) Azért hívják így, mert innen lehet
előszőr megpillantani Santiagót, és ennek állítólag minden zarándok örül. Én
majd holnap örülök neki, most inkább egy kicsit sajnálom magam. :)
Végre megvannak a fránya csigák. Egy
csiga-szerelmespár lapul a táskámban, de a cigisdobozt, amibe levadásztam őket,
gondosan leragasztottam Hansaplasttal, hogy el ne szaladjanak. :)
A jó hír az, hogy Santiago mar csak 5 km innen!
Hurrááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!
Szóval, ha ma egyszer még visszajutok innen a bárból a
kb. 200 méterre lévő ágyamba, ami a jelenlegi 1 méter/perces sebességemmel akár
több órába is telhet, akkor holnap már kora reggel Santiagóba érek. Így biztos,
hogy részt tudok venni a déli misén, és ha mázlim van, bekerülök a 10 szerencsés
zarándok közé, akik a Hotel Paradorban ingyen kapnak ebédet. Bár nem biztos,
hogy sorbaállnék érte...
Ne haragudjatok, de most nem tudok többet írni.
Teljesen ki vagyok purcanva.
Ölelés:
Fruzsi a csigavadász
Az előző részért katt ide!
A következő részért katt ide!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése