Tavasz, nazálhigiéné és nyálbuborékfújás

Orvosnál voltunk Bencével. Nem olyan nagy szó, voltunk már ott eleget. Mégis az, mert most voltunk először betegrendelésen. Taknyos a lelkem, és most már köhög is, így nem mertem nekivágni a hétvégének úgy, hogy nem látta orvos.
Schuller doktornő fogadott bennünket, ő nem a mi orvosunk, de jó neve van. Főként, hogy az "a név kötelez" alapon pont olyan katonás, germanoid a stílusa, mint amilyen a neve. (Megjegyzem: nekem ez az egyenes, letisztult stílus sokkal jobban bejön, mint a mézes-mázas, semmitmondó.) Szóval, Frau Schuller rutinos orvosként amint beléptünk a rendelő ajtaján, egyből levette, hogy soha nem voltunk még betegrendelésen. De ha nem is olyan korán, akkor  abban a pillanatban már biztosan, amikor megkérdezte, hogy milyen váladék jön Bence orrából, és én erre azt válaszoltam, hogy takony. Megvető pillantásából rájöttem, hogy nem erre volt kíváncsi, pánikomban rávágtam, hogy fehér, mire szigorú bólintásával nyugtázta, hogy a kérdés a váladék színére vonatkozott.
Ezután a kisebb affér után már gördülékenyen ment minden, sikerült Bencét hatékonyan lefognom, hogy bedugja a spatulát a szájába, aztán a tüdőhallgatás is remekül sikerült, sőt, a doktornő Bencéhez intézett szavai mögött határozott kedvességet véltem felfedezni. Aztán felsorolt egy csomó olyan készítményt, amiről még sosem hallottam, és kiderült, hogy nem elég porszívóval kiszívni szegény gyerek orrát, előtte és utána sósvizes oldattal még mosni is kell az orrüregét, amellett, hogy orrcseppet is adunk neki.
Ezt hívják úgy, hogy nazálhigiéné, ami nekünk eddig nem volt, de most már erre is figyelünk. (Ezzel Bence utolsó eddig nem tisztított lyukai is kezelésbe kerülnek.)
Kaptunk még szájon át beadandó Fenistil cseppet is, mert van egy kis fertőzése, de egyébként minden oké. Ezek gondolom csak azért kellenek, hogy ne legyen olyan "egyszerű" a napunk.
Hazafelé sétáltunk és élveztük, hogy tavasz van. Csak azt nem értem, hogy lehet ilyen idő január elején…
De mindez semmi ahhoz képest, hogy Bence a pacsi és az egyedül cumisüvegből ivás mellé felvette a repertoárjába a nyálbuborékfújást! Bizony!!! Ez csak addig tűnik semmiségnek, amíg az ember ki nem próbálja, hogy hogyan kell. Gyerünk, próbáld ki. Fújj a nyáladból olyan buborékot, ami ott marad a szádon hosszú másodpercekig!!!! Na? Sikerült? Kétlem. Legalább is nekem nem. Ezért vagyok olyan büszke a fiamra.
És bár nem olyan ügyes, mint Bence, mégis álljon itt a videó a krakkói babáról is, aki egy bácsival operát énekel a főtéren.