Nemnormális

Fekszünk az ágyon Bencével, nézzük a hóesést, én pedig havazásos dalok után kutatok agyamban. A Hull a pelyhes rendben van, el is nyomom vagy nyolcszor.
Bence élvezi, bármeddig elhallgatná. Amikor ráunok, rázendítek a Télapó itt van című nagyszerű kommunista slágerre, amiről mindig az a korabeli nevetséges törekvés jut eszembe, hogy ki akartak törölni egy szentet az ünnepi kalendáriumból csak azért, mert a vallás nem fért össze az ideológiájukkal, és tették mindezt úgy, hogy elnevezték Télapónak. No, de térjünk vissza az eredeti problémára, nevezetesen, hogy elkezdtem énekelni a fiamnak a dalt, és közben jöttem rá, hogy én csak a Seres féle Satöbbis dalt ismerem.
"Télapó itt van,
Hó a subája,
Irokéz haja van,
Marha nagy álla.
Reméljük, hogy nem marad itt éjszakára."

Minél inkább kutakodtam az agyamban az eredeti dal után, annál inkább ez a hülyeség bugyogott ki a számon:
"Télapó itt van,
Nem hozott semmit,..."
A kezdeti pánik után rájöttem, hogy Bencének az a sorsa, hogy az anyja egy nemnormális zenekar nemnormális énekesnője, és mint ilyen nemnormális gyerekdalokon fogja fölnevelni őt.
Így már belenyugodva sorsunkba zártam le a dalt:
"Jaj, de jó, itt van a Télapó
Piros a ruhája, biztosan véradó!"